Andrea Innocenti Október 27-én az izraeli választók a Kneszet megújítására készülnek majd három év után, melyet széles körű konfliktusok, egy 2023. október 7-i terrortámadás és a Gázai övezetben végrehajtott katonai műveletek sorozata jellemzett. Ebben az időszakban először a lakosságnak kell megítélnie Benjamin Netanjahu miniszterelnök válságkezelését , és döntenie arról, hogy az „állandó háború” politikájának lesz-e helye a következő törvényhozási ciklusban.
Netanjahu kontra Eisenkot: A biztonság kétféle víziója
Benjamin Netanjahu, a Likud vezetője megerősítette, hogy újraválasztása esetén folytatni fogja a Hamász és más palesztin fegyveres csoportok elleni folyamatos katonai nyomásgyakorlás stratégiáját . Ugyanakkor korrupciós ügyben is szembesül, amely egyes elemzők szerint veszélyezteti személyes szabadságát és politikai túlélését.
Gadi Eisenkot, a Jasár párt korábbi vezérkari főnöke, hasonlóan katonai személyiségként mutatja be magát, de inkább a diplomáciai csatornák újranyitására hajlik. Nyilatkozatai arra utalnak, hogy hajlandó újratárgyalni a konfliktus egyes aspektusait, miközben továbbra is erősen összpontosít a nemzetbiztonságra.
Szavazói kisebbségek: Az izraeli arabok döntő súlya
Az arab választók, akik a lakosság mintegy 20%-át teszik ki, hagyományosan alacsonyabb részvételi aránnyal rendelkeznek, mint az országos átlag. A korábbi választásokon a részvétel 53% volt . Ezúttal a baloldali koalíció megpróbálja mozgósítani ezeket a szavazókat, tudatában annak, hogy a helyek számának akár kis mértékű eltolódása is jelentősen megváltoztathatja a Kneszet összetételét, ahol 61 mandátumra van szükség az abszolút többséghez. Erre jó példa Yoav Segalovitz, a Jes Atid korábbi parlamenti képviselője, aki úgy döntött, hogy a Ra'am arab párttal indul, ezzel is bizonyítva vágyát a zsidók és arabok közötti szakadék áthidalására és a közös állampolgárság előmozdítására.
Gáza és Ciszjordánia: függőben lévő kérdések
A Gázai övezetben több mint 73 000 halálesettel és több mint 150 000 sérüléssel a humanitárius helyzet továbbra is katasztrofális. Az UNICEF jelentése szerint több mint 58 000 gyermek vesztette el mindkét szülőjét, és 17 000-en jelenleg kísérő nélküliként vannak besorolva. Bármelyik kormány is alakul a választásokon, nehéz feladatnak kell majd kidolgoznia egy konfliktus utáni stratégiát, amely kérdést a Donald Trump által támogatott előző Béketanács még mindig nem oldott meg . Eközben Ciszjordániában a Bezalel Smotrich pénzügyminiszter által vezetett de facto annexiós politika továbbra is bővíti a településeket, csökkentve egy jövőbeni palesztin állam lehetőségét. Az emberi jogi szervezetek elítélik a kerítések és ellenőrzőpontok számának növekedését, valamint a palesztin közösségekre nehezedő nyomást.
A jobboldali koalíció dinamikája
Netanjahu jövője attól is függ, hogy képes-e egyesíteni a jobboldali koalíciót, amelyben a nemzeti-vallási frakció döntő súlyra tett szert. Ez a frakció a „maximális terület minimális népességgel” elvét támogatja, amely formula célja, hogy Ciszjordániát teljes izraeli szuverenitás alá tartozó területté alakítsa, drasztikusan csökkentve az arab jelenlétet. Ha a miniszterelnök elveszítené a választásokat, koalíciója feldarabolódna, megnyitva az utat egy lehetséges balközép koalíció előtt, amelyet Eisenkot vagy más mérsékelt erők vezetnének.
Az eredmény fogja meghatározni, hogy Izrael folytatja-e az állandó háború útját , vagy egy szélesebb körű újratárgyalásba kezd, amelynek következményei az elkövetkező években az egész közel-keleti tájképet alakíthatják.