Adchronous (Adnkronos) –
Vlagyimir Putyin arra készül, hogy eszkalálja az Ukrajna elleni háborút, és fokozza a hibrid támadásokat Kijev európai szövetségesei ellen. Ezt a figyelmeztetést a brit The Telegraph újság is megerősítette, amely arról számolt be, hogy nyugati hírszerző források úgy vélik, a Kreml egy esetleges új mozgósítás feltételeit készíti elő: Moszkva fegyveres erőinek feltöltésére készül, amelyeket súlyosan megterhel a több mint négy és fél éve tartó konfliktus.
Oroszország havonta több ezer embert veszít halálesetek és sérülések tekintetében. „A front bizonyos területein az érkező katonák várható élettartama 20-30 perc” – foglalta össze nyersen Dan Caine tábornok, az Egyesült Államok Vezérkari Főnökeinek Egyesített Bizottságának elnöke.
A Telegraph szerint ez egyfajta „láthatatlan mozgósítás” lenne a hétvégi választásokat követően, amelynek végén több ezer oroszt sorozhatnak be.
Eközben az európai vezetők arra figyelmeztettek, hogy a Kreml hibrid háborúja a Nyugat ellen eszkalálódhat. Emmanuel Macron francia elnök válaszul tervet rendelt el az ország kritikus infrastruktúrájának és védelmi iparának a potenciális szabotázstól való védelmére. Donald Tusk lengyel miniszterelnök figyelmeztetett, hogy Oroszország rakétatámadásokat tervez Ukrajnát támogató országok ellen, hozzátéve, hogy Moszkva az incidenseket „véletleneknek” minősítheti, hogy teszteljék az Atlanti Szövetséget.
Az elmúlt napokban Varsónak át kellett küldenie vadászgépeit egy Nyugat-Ukrajna elleni hatalmas orosz támadás során, miközben a rzeszówi és lublini repülőtereket ideiglenesen lezárták.
Szeptember 14-én egy litvániai NATO-misszióban részt vevő olasz vadászgép lelőtt egy drónt, amely belépte a litván légteret.
Fokozódik a vészharang pár héttel azután, hogy Donald Trump az utolsó találkozója után megnyugtatta Putyint: „Nem fog megtámadni egyetlen NATO-országot sem” – jelentette ki az amerikai elnök.
Oroszország, amely egy egyre összetettebb háborúban lendületet kíván szerezni, integrálhatná fegyveres erőit a szerződéses toborzási eljárások megerősítésével anélkül, hogy feltétlenül egy új tömeges mozgósításhoz kellene folyamodnia, mint amilyenhez 2022-re bejelentettek.
Egy, a Telegraph által idézett nyugati hírszerzési forrás kifejtette, hogy „adminisztratív előkészületek” vannak folyamatban, amelyek lehetővé tennék a mozgósítást, amennyiben az orosz vezető úgy dönt, hogy ebbe az irányba halad. Az érintettek között lesznek tárgyalásra váró személyek, adósságban lévők vagy egyetemi tanulmányaikkal küzdő diákok. Ugyanez a forrás azonban tisztázta, hogy az általános mozgósítást nem tekintik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, részben azért, mert magas politikai költséggel járna, és további problémákat okozhatna az orosz gazdaság számára. A források orosz dokumentumokra is hivatkoztak, amelyek a toborzóközpontokban zajló tevékenységet mutatják, valamint bizonyítékokra, amelyek szerint egyes orosz állampolgárok pénzt és vagyont próbálnak külföldre utalni, hogy elkerüljék a besorozást.
Források szerint ha Putyin mozgósítást rendelne el, a figyelme Európára és Ukrajnára is összpontosulhatna, ami lehetővé tenné Moszkva számára, hogy erőket telepítsen új bázisokra Oroszország nyugati határa mentén, a NATO-val.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt nyilatkozta, hogy Kijev hírszerzési jelentései arra utalnak, hogy Moszkva további 300 ezer katonát vonhat ki az országból.
Ugyanez a forrás, akit a brit újság megkérdezett, hozzátette, hogy egy ilyen intézkedés „politikailag nagyon kockázatos” lenne Putyin számára, és „rendkívül destabilizáló” lehetne a már amúgy is feszült orosz gazdaság számára.
A tisztviselők azt is kijelentették, hogy „kérdéses”, hogy Oroszország valóban képes-e azonnal 300 000 újoncot felvenni, mivel a fegyveres erőknek „hiányzik a felszerelés”, amely ekkora számú ember felszereléséhez szükséges.
A helyzetet tovább bonyolítják az amerikai katonai jelenlét jövőjéről szóló megbeszélések Európában. A Telegraph által közölt anyagok szerint a Pentagon jelenleg az amerikai csapatok kontinensen való lehetséges csökkentését vizsgálja. A pletykák 25 000 és 40 000 közötti katona kivonásáról szólnak, emellett csökkentenék a katonai repülőgépek, hajók és fegyverek jelenlétét a kontinensen. Ha a terv megvalósulna, az lenne az amerikai jelenlét – amely jelenleg körülbelül 80 000 katonát számlál – legjelentősebb csökkentése Európában a hidegháború 1990-es évekbeli vége óta.
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-helyettese azonban tagadta a pletykákat. A prágai védelmi csúcstalálkozón összegyűlt katonai vezetők előtt azt mondta: „Elmondhatom, hogy nem hiszem, hogy ez helytálló.”
Putyin a maga részéről azzal vádolta a nyugat-európai vezetőket, hogy azzal próbálják „megmenteni csökkenő népszerűségi mutatóikat”, hogy nyíltan beszélnek az Oroszország elleni háborúra való felkészülésről. Az európaiak, jelentette ki Putyin, azzal fenyegetik Moszkvát, hogy eltitkolja „gazdaság- és társadalompolitikájuk hibáit”.
A Kreml vezetője azt is megerősítette, hogy Oroszországnak nincsenek agresszív szándékai Európa felé: „Készen állunk az együttműködésre és a kapcsolatok helyreállítására európai szomszédainkkal” – mondta. Putyin szerint az európai polgárok szavazataik révén kifejezték ellenzésüket a Moszkvával vívott háborúval szemben, miközben kormányaik továbbra is eszkalálták a helyzetet. „Ahelyett, hogy megállnának és meghallgatnák polgáraikat, akik a választásokon világossá tették, hogy nem akarnak háborút Oroszországgal, az európai vezetők továbbra is eszkalálják a helyzetet” – jelentette ki Putyin a RIA Novosti beszámolója szerint.
A megjegyzések a Katonai-ipari Bizottság ülésén hangzottak el. Putyin azzal érvelt, hogy az Oroszországot fenyegető külső fenyegetések a NATO bővítésével megnőttek. „Mint tudjuk, ezek a külső fenyegetések nem csökkennek. A NATO növekszik, terjeszkedik, és már a világ más régióiba is belép. Néhány európai vezető nyíltan kijelenti, hogy háborúra készül Oroszországgal” – mondta az orosz elnök, akit a TASS idézett.
Kijevben egy korrupt személyekből álló csoport bitorolta a hatalmat, és furcsa, hogy a Nyugat megpróbálja a korrupt rezsimet a demokrácia védelmezőjeként beállítani. „A kijevi hatóságok nem a saját országukban tartanak választásokat, és megpróbálnak beavatkozni az orosz szavazásokba” – hangzott el a vasárnapig tartó konferencián. „Az ukrán rezsim már rég diktatúrává fajult, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a békét vagy a tárgyalásokat.”
Putyin azzal is vádolta az európai országokat, hogy az ukrajnai háborút használják fel a konfliktus további szítására, és azt mondta, hogy „az ukránokat ágyútöltelékként használják”.
A tárgyalások frontján az orosz elnök azzal vádolta a kijevi hatóságokat, hogy akadályozzák a párbeszéd újraindítását. „Kijev, a hatalmat egy korrupt személyekből álló csoport bitorolta, és furcsa, hogy a Nyugat megpróbálja a korrupt rezsimet a demokrácia védelmezőjeként beállítani. A kijevi hatóságok nem tartanak választásokat a saját országukban, és megpróbálnak beavatkozni az orosz szavazásba” – jelentette ki. „Az ukrán rezsim már rég diktatúrává fajult, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a békét vagy a tárgyalásokat” – jelentette ki.
-
nemzetközi/külföldi
webinfo@adnkronos.com (Web Info)